Rengeteg minden motiválhat arra, hogy belevágjunk a sportolásba, legyen az a fogyás, az ideális alak elérése, egészséges életmódra való áttérés, vagy a lelki egyensúly fenntartása. Mindezeknél csupán egyetlen probléma van: a kezdeti lelkesedés gyakran pár hét után alábbhagy. Ebben a posztban azt próbáltam összegyűjteni, hogy mi az, ami szerintem motiválhat, illetve segíthet abban, hogy megmaradjon a lelkesedésünk, és mi az ami kevésbé.
Szeresd meg, amit csinálsz és ne érezd kényszernek!
Nagyon fontosnak tartom hogy ne csupán a cél elérése lebegjen a szemünk előtt, hanem próbáljuk meg élvezni is amit csinálunk. Én világéletemben gyűlöltem futni, ám ez mostanra megváltozott. Hogy mindezt mivel lehet elérni, az egyénenként eltérő, de az biztos, hogy ne egy fél maratonnal ugorjunk a mély vízbe, hanem csak szépen fokozatosan vágjunk bele a keményebb edzésbe.
Érdemes megvenni a legmenőbb sportcuccokat?
Több helyen is olvastam már olyat, hogy egy menő sportszerkó szuperül tud inspirálni, amiben van valami, de azért ez hosszú távon nem fog működni (hacsak nincs annyi pénzünk, hogy hetente új ruhát vásároljunk). Őszinte leszek, amikor belekezdtem engem is nagyon zavart, hogy nincs egy menő outfitem, sőt a régi tesis pólóimon kívül semmi nem volt. Többször elő is jött a hiszti, hogy én így bizony nem megyek sportolni, ennek ellenére azt mondom, hogy nem érdemes ezekre költeni. Hogy miért? Semmi köze nincs a sportteljesítményhez, és egy idő után az újdonság varázsa is elmúlik. Egyébként nálam sem egy új sportszerkó törte meg a jeget, hanem egy szép napon úgy döntöttem, hogy szimplán teszek rá, hogy miben vagyok és azóta valahogy nem okoz gondot, hogy mit vegyek fel. Ettől függetlenül egy futócipőt tényleg érdemes beszerezni, hogy az ízületeknek ne legyen baja, de abból sem kell a legdrágábbat választani, már ha nem versenysportolónak készülünk.
Egy partner
Nincs is jobb annál, mint mikor együtt sportolhatsz valakivel, motiváljátok egymást, és így a fáradtabb napokon is van, aki lerángat edzeni. Nos, tényleg jó, ha az ember talál ilyet, de erre elég kicsi az esély. Ha pedig átesünk a ló túloldalára, és csak akkor megyünk edzeni, ha a másik is, akkor inkább visszatartó erő lesz, semmint ösztönző. Szóval inkább magadból meríts motivációt és ne másokból, mert nem lesz melletted mindig valaki, hogy elrángasson edzeni, a "most nincs kedvem menni" szindrómán egyedül kell túljutni.
Inspiráló képek
Ezzel kapcsolatban nagyon ambivalens érzéseim vannak, mert tényleg lehet motiváló, ha jókora kitartás is társul mellé, anélkül viszont inkább az ellenkező hatást érhetjük el vele, mert akármilyen keményen is edzünk, idő, amíg a testünkön is meglátszik az eredmény, ezek a képek pedig azt mutatják mi az amit még nem értünk el és ez elég demotiváló lehet. Ha mindenképpen képekkel szeretnénk emlékeztetni magunkat az edzésre érdemes inkább magára a sportra koncentrálni. Ezt úgy értem, hogy ne a kockahassal pózoló bombaalakkal rendelkező instagramcelebek képeit kövessük, hanem inkább olyan képeket keressünk, ami a futásra motivál. Például egy futópálya, egy futó ember, egy szép természeti kép, ha szeretünk kint sportolni, vagy a konditerem egyes részleteinek szépen megörökített szegletei. A mérleg nézegetését is mellőzzük, hiszen pár nap alatt aligha fog változást mutatni, és ez is inkább lehet elkeserítő, mint inspiráló. Egy héten egyszer bőven elég megnézni a súlyunkat, és még motiválóbb is lesz, így, mivel a kijelző sokkal nagyobb eséllyel fog pozitív változást mutatni.
Edzésnapló
Én sosem vezettem ilyesmit, viszont egyáltalán nem tartom rossz ötletnek. Az, hogy pontosan mit is vezetünk benne egyénfüggő, de szerintem ajánlott egy edzéstervet összeállítani, és megjelölni azokat a napokat, amelyeken rá tudjunk szánni némi időt az edzésre. Továbbá szerencsés feljegyezni, hogy mennyit futottunk (vagy hogy állunk az ideális testsúly tekintetében), illetve erősítettünk, mert visszatekintve szerintem az is elég motiváló lehet, ha látjuk, hogy honnan indultunk, és most éppen hol tartunk.
Azok a bizonyos napok
Vannak napok, amikor egyszerűen nem esik jól az edzés vagy az időjárás miatt, vagy túl fáradtak vagyunk akár fizikailag, akár mentálisan. A rossz idő természetesen rajtunk kívülálló ok, ezzel sajnos nem igen lehet mit kezdeni, mert akármilyen motiváltak is vagyunk, egy hatalmas viharban, jégesőben elég egyértelmű, hogy az aznapi edzés ki fog maradni. Ilyenkor érdemes inkább erősíteni, és mondjuk abból egy kicsit többet csinálni, mint általában. De mi van akkor, ha fizikailag érezzük úgy, hogy ma egyszerűen nem fog menni? Rossz napjai persze mindenkinek lehetnek, de ilyenkor se maradjunk otthon, ha egyszer elterveztük, hogy edzeni fogunk, mindenképpen menjünk el, nincs visszakozás és ebben az esetben két opció van (velem mindkettő megtörtént már) egyrészt, vagy megjön a kedved és szuperül fogod érezni magad utána, vagy rosszabb esetben rengeteg sétával megtoldva fogod teljesíteni a távot, de legalább elmondhatod, hogy rá tudtad venni magad, hogy kimozdulj, és kicsit megmozgasd magad. Viszont, ha teszem azt heti három edzést tűzünk ki, akkor ezt a "könnyített napot" inkább ne számoljuk bele. Két oka is van, hogy miért: egyrészt nem volt teljes értékű a teljesítményünk, és így könnyen haladhatunk afelé, hogy mindig csak egy kicsit könnyítünk az edzésünkön, és a végén már alig fogunk dolgozni, másrészt motiválóbb lehet, hiszen ha tudjuk, hogy úgy is pótolni kell ezt a napot, sokkal nagyobb eséllyel fogunk nagyobb erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy összeszedjük magunkat és megpróbáljuk teljesíteni az előírtakat.
